Illikmann Szabina

Újabb interjú. Ezúttal Illikmann Szabina volt az interjú alanya. Pécsi Tudományegyetem festőművész karán tanul jelenleg negyed éves hallgatóként.  Fogadjátok sok szeretettel!

Röviden be tudnál mutatkozni? /Pár szóban tudnál mesélni magadról?

Sziasztok! Illikmann Szabinának hívnak. Mindösszesen 23 év van eddig mögöttem (néha persze sokkal többnek érzem, de ebbe most ne menjünk bele). 165 cm magasság, vörös haj, barna szem és jellemzően szemüveget viselek. Mindent szeretek, ami művészet, puha, vagy édes. Jelmondatom talán: Ami nem öl meg, az erősít.

Illikmann Szabina (PISZ)  Fotó: Illikmann Szabina

Hogy esett a PISZ művésznévre a választásod?

Ez egy nagyon találó kérdés. A PISZ lényegében rövidítése a Piktúrák Illikmann Szabinától. Sokat gondolkodtam, hogy lehetne ötvözni a nevemet a művészet alapjával, a képpel. Így született meg. De inkább csak az internetes oldalam nevének használom. A képeimet leginkább a monogramommal szoktam aláfirkantani.

Ugyebár művészeti tanulmányokat folytatsz. Erről tudnál mesélni egy kicsit bővebben? Miket tanultál eddig?

Természetesen. Már a veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskolában kiderült, hogy erősen vonzódom a rajzhoz, festéshez, több versenyen is indultam, volt, amiket meg is nyertem. Rajztanárnőm bíztatott, hogy fejlesszem a tudásomat és felvételizzek a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolába. Ide ideiglenes rangsor alapján be is kerültem, aminek roppantul örültem. Alkalmazott grafikát tanultam 5 évig majd OKJ-s vizsgát tettem belőle. 5. évben pedig már készültem az egyetemi felvételire, mindenképpen tovább akartam vinni a festészeti vonalat. Pécsi Tudományegyetem festőművész karán tanulok jelenleg negyed éves hallgatóként.

Pályaválasztásnál mindenki támogatott a döntésedben? Nem próbáltak lebeszélni, hogy válassz inkább helyette egy manapság jól jövedelmező szakmát?

Első sorban francia kéttannyelvűbe szerettem volna járni. Oda is csak azért mert rajongtam a nyelvért, nem pedig mert jobb megélhetésnek gondoltam. Hála Isten a családom mindenben támogatott. Sosem kellett győzködnöm őket, nekem ez az út miért lenne jobb.

Hogyan választasz témát, honnan meríted az ötletet az alkotásaidhoz? Mi alapján választod meg azt a témakört, amivel aztán hosszabb távon foglalkozol?

Gondolkodom, mint Micimackó. Addig ülök egy helyben, amíg ki nem ötlök valami általam érdekesnek vélt témát, amit több szemszögből is körbe tudok járni. Ezek általában a mindennapi életemből erednek. Utánuk olvasok különböző könyvekben vagy az interneten.

Véleményem szerint nagyon vidám és erős színekkel dolgozol. Még azokon a képeken is, amelyek inkább sötétebb tónusúak, a sötét színek mellé is társítasz olyan színeket, amelyektől pozitív hangulata van a képeidnek. Mi a célod ezzel?

Köszönöm. Kedves észrevétel illetve örülök, hogy átjön a hangulat és energia. Általában minden, amit festek, belülről fakad. A világ szép oldalát próbálom nézni valamint egy olyan ember, vagyok, aki szeret másokat boldoggá tenni. Részben ez is a célom. Illetve, magam adom. Intenzíven szoktam megélni a belső világomat ezért ilyenek a színeim is. Ezzel inspirálni, elgondolkodtatni és "gyönyörködtetni" igyekszem.

A NŐ...  Kép: Illikmann Szabina

Most éppen mind dolgozol? Milyen téma érdekel? (Jelenleg milyen témák foglalkoztatnak?)

Mindig is érdekelt az önvizsgálat, lelki és fizikai szinten is. Valamint mostanában a buddhizmus. Ennek a vallásnak fontos része a meditáció. Ezt a két témakört kapcsolom össze. Az embert magát visszahelyezem a természetbe, egy olyan lelkiállapotba, ami a békére és megnyugvásra törekszik. Magamat veszem górcső alá és meztelen valómmal dolgozom. A felgyorsult és ítélkező világ ellen igyekszek tenni. Sokkal több figyelmet kéne fordítaniuk az embereknek saját csendjükre és önmaguk szeretetére.

Ha nem lenne akadály a pénz, mivel foglalkoznál szívesen?

Szerintem ugyan ezzel a képzőművészeti ággal. Festészettel, grafikával, sokszorosítógrafikával, csak komolyabb és minőségibb eszközök és alapanyagok felhasználásával. Illetve jó volna egy saját műterem, meg egy komoly fényképezőgép, amivel tudnám dokumentálni a munkáimat. Ezek persze nagyobb jövőbeli tervek, de nem elérhetetlenek. Igen, eszembe jutott még, hogy mindenképpen beiratkoznék újra zongorát tanulni, azt is nagyon szerettem.

Hogy látod a képzőművészethez való viszonyulását az embereknek?

Szerintem az átlagember, aki kicsit is szereti a képzőművészetet, azokat a képeket kedveli, leginkább, amiket megért. Ha például eléjünk teszünk egy absztrakt képet, sokan nem tudnak mit kezdeni vele, összezavarodnak. Akiket jobban érdekel, nyilván nekik talán már van egy-egy kedvenc művészük és tájékozottabbak. Mindenki valamilyen szinten képzőművész, hiszen az emberek kreativitását erősen éltetni a képalkotás, mint olyan. Manapság már a legtöbb embernek van okostelefonja és a legtöbb csúcskategóriással, tökéletes fotókat lehet készíteni, mint szín, mint felbontás ügyileg. Persze ahhoz olyan kompozíció is kell, és itt rejtőzik az a vékony határ, ami elválasztja a művészt a "nem" művésztől.

Azok a munkáid, amelyeket megrendelésre készítesz, mennyire képezik részét az "univerzumodnak"?

Úgy gondolom minden megrendelést az ember okkal kap. Okkal lesz dolga azzal a feladattal, ami elé tárulkozik. Így igyekszem a világom részéve tenni a megoldandó "problémákat". Persze ehhez, az is kell, hogy a megrendelő kedvében tudjak járni az ötleteimmel. Általában pozitív visszajelzéseket kapok, de volt már visszautasításom is.

Egy kép mennyi ideig formálódik a kezeid között? Mikor van kész számodra egy festmény? (bár tudom, hogy ez sok mindentől függ...)

Igen, elég sok mindentől függ. Mondhatnánk a méretet, az anyagot, a technikát stb. Erre annyit tudnék válaszolni, hogy amíg kell. Mindig elérkezik egy bizonyos pont, amikor úgy érzem nincs több dolgom a képpel. Nem, feltétlenül azért mert kész vagy elégedett vagyok vele, hanem mert olyan érzés kerekedik bennem, ami azt súgja, abba kell hagynom. Mostanában próbálom beépíteni a festészetembe a "kevesebb néha több" gondolatot. Ez is lehet válasz a kérdésedre például. Késznek, pedig ha úgy érzem, akkor van "kész". De lehet, hogy az másnapra megváltozik. Ilyen ez a pop szakma. :D

Korona  Kép: Illikmann Szabina

Minden alkotó általában meg tud nevezni legalább egy olyan személyt, akit a mentorának tart, aki nagy hatással volt rá. Mesélnél erről Te is egy kicsit?

Bizony, szerintem is vannak ilyen fontos és inspiráló emberek mindenki életében. Nekem középiskolás koromban sikerült ezzel az emberrel találkozni. Ő egy elég népszerű fehérvári festő mester, Kovács Árpád. Nagyon sokat tanultam tőle nem csak művészetet, de az életről is. Mi igazán fontos, milyen módszerekkel, vizsgálatokkal juthatok a tudatom mélyére. De Színhasználatban is hasonlóan intenzíven és változatosan szeretek dolgozni, ahogy ő. Szeretem, ahogy a női test alakot megjeleníti. Sokat inspirálódtam a festészeti világából. Innen is nagyon köszönöm, hogy a tanítványa lehettem! 

Tervező, célokat kitűző művész vagy, vagy bízol a sorsban, hogy mindig minden úgyis a megfelelő pillanatban fog elérni?

Is-is. Úgy gondolom az élet mindig minden pillanatban olyan történéseket, embereket, helyzeteket teremt/hoz, amivel dolgom van. Minden tükröt tart elém és a legtöbb dologból tanulok valamit, választás kérdése egy-egy útvonal. Csak a mértékben és átélésben vannak különbségek. De nem szoktam ülni a babérjaimon. Igenis hiszem, azt, hogy tennem kell a sikerért. Kemény munka meghozza a gyümölcsét.